Beszédindítás a FejlesztőHázban
Az ember alapvetően társasági lény. A környezetével folyamatosan kontextusban van. A kommunikációja állandóan jelen van, ezzel igazodik a világban, a világhoz. A kommunikáció alapvető eleme a beszéd.
A gyermek számára nagyon nehéz kezdetekben a beszéd elsajátítása, mert nemcsak beszélni tanul, hanem a mozgást, valamint a társadalmi szokásokat is egyszerre kellene elsajátítania. Az életük során ezek harmonikus fejlődése felborulhat.
A beszéden keresztül neveljük a gyermekeinket, így természetes, hogy a fejlődésében legfontosabb színtér a család (ezen belül is az édesanya). Leginkább a családi mintától függ a gyermek beszédprodukciója, szókincse. Minél többet és jobban tud beszélni egy gyermek, annál jobban megérteti magát a környezetével.
Már egészen korán, kb. a 6. héttől elkezdenek játszani a csecsemők a beszédszerveikkel. Hosszas torokhangot produkálnak, buborékot fújnak a nyálukkal, ezek később egyre színesebbek és változatosabbak lesznek. A sírás is rendkívül változatos, éhséget, fájdalmat babusgatásra vágyást stb. fejezhetnek ki. Később a gagyogás, gügyögés korszakában már összetettebbek a hangadások, minden hangulatot, szükségletet ki tudnak fejezni.
Nagyon fontosnak tartom itt megemlíteni, hogy az anyanyelv tökéletes elsajátításához a beszéd észlelése, megértése, valamint a kifejezése, produkciója együttesen jelen kell, hogy legyen.
Megkésett, vagy akadályozott beszédfejlődésről általában akkor beszélünk, ha ép érzékszervek, ép intellektus és megfelelő beszélő környezet ellenére sem indul meg a beszéd 3 éves kor után.
Megkésett beszédfejlődés főbb tünetei:
Enyhe ragozási hibák, nyelvi fordulatok nehézsége, grafomotorika terén némi gyengeség. Általában a tünetek 4-8 éves korra teljesen eltűnnek.
Az akadályozott beszédfejlődés (fejlődési diszfázia) tünetei lehetnek
enyhék és súlyosabbak is, és 8 éves korra a nyelvi formákat nehezen sajátítják el; a beszédértés és produkció is érintett, minden szinten eltérés tapasztalható; nem színes, vagy teljesen kimarad a gagyogás- gügyögés korszaka (leginkább mutogatással fejezi ki magát a későbbiekben); nem megfelelő a ragok és nyelvi szerkezetek használata; sok a hangképzési hiba, hang és szótagcserék, kihagyások, torzítások, kiterjedt pöszeség; fáradékonyság, lassabb mozgásfejlődés, motoros diszpraxia (ügyetlenség), téri orientációs nehézségek, szociális kapcsolatok beszűkülése stb.; jellemző még a lassan gyarapodó szókincs. Természetesen, ha a gyermek már 3 éves kor előtt is jelentős elmaradást mutat beszéd- és nyelvi fejlődésében, már szakemberhez (logopédus) tanácsos fordulni. (Akkor is, ha a gyermek beszédét csak a közvetlen környezet érti meg.)
Más a nemek közötti megosztottság is. A kislányoknál már két éves kor körül folyamatos beszédről beszélhetünk, míg a fiúknál 2,5 éves korra tehető ez a határ (természetesen ez nem törvényszerű, lehetnek eltérések, más okok, körülmények a beszédfejlődése eltérő voltára).
A vizsgálatok közül elsődleges a hallászavar, csökkenés kizárása. Ha problémák merülnek fel a megfelelő szakorvos (audiológus) felkeresése szükséges. Mi is megfigyelhetjük, hogy a gyermek hallásával vannak- e problémák.
- kedveli-e a csörgőket és más zajt adó tárgyat
- reagál-e a környezete hangjaira, és keresi- e azok forrását
- odafordul-e a hang irányába, jelez- e vissza, ad- e ki hangokat,mindig odanéz- e arra aki, vagy ami hangot ad
- szereti-e a zenét, éneket, koncentrál- e ezekre
- ismétel- e úgy hangokat, hogy nem látja az illető?
Ha ezen a téren nincs eltérés, megfigyeljük, hogy a neki közvetített beszédre hogyan reagál, megérti- e. Felismeri-e a nevét, családtagjait, érti-e az egyszerűbb utasításokat, és megoldja- e. Érti-e az egyszerűbb nyelvi magyarázatokat, kifejezéseket, névmásokat , névutókat, kérdéseket (mit, mikor stb.).
A beszédmegértés és kifejezés területén tapasztalt bármilyen eltérésnél a család forduljon a megfelelő szakemberhez, intézményhez: szakszolgálat, nevelési tanácsadó, gyermekneurológus, korai fejlesztő.
A beszédfejlődés késésének számos oka lehet
többek között: öröklés (főleg apai ágon); szülési sérülés (mely az agy beszédért felelős területét érinti); koraszülöttség, súlyos testi gyengeség, agyi
érés késése, motoros diszpraxia, környezeti hatások.
Intézményünkben
a foglalkozások mindig előzetes felmérések alapján, a megfelelő orvosi vizsgálatok után kezdődhetnek. A terápia során természetesen a gyermek van a központban, 
játékos környezetben, légkörben dolgozunk, és teljes mértékben igazodunk a gyermek életkori sajátosságaihoz, szintjéhez. A terápia során a komplexitás elvét követve a beszéd és nyelv mellett az egyéb területeket is fejlesztjük: mozgást, gondolkodást, figyelmet, emlékezetet, és egyéb készségeket is. Mivel a beszéd késése összefügghet az idegrendszer éretlenségével, ezért intézményünkben Ayres- terápiával (SZIT, DSZIT) kötjük össze a beszédfejlesztést, mely elsősorban a nagymozgásokon keresztül fejleszti a gyermeket. TSMT otthoni tréninggel is megtámogatható a beszédfejlesztés.
Kezdeti feladatunk a beszéd indítása, és az ehhez szükséges készségek kialakítása (beszédszervek tornája, megfelelő légzéstechnika alakítása, hangutánzások, hangfelismerések, hangadás stb.).
Beszédindítás után szókincsbővítés, majd általános – mindenre kiterjedő- fejlesztést végzünk: hallási figyelem, nagymozgás, finommanipuláció, téri orientáció, gondolkodás- emlékezet fejlesztése.
A beszédfejlődés menetét követve a nyelv grammatikai szerveződését, alaki rendezését, a beszédészlelés és megértés területét fejlesztjük.
Néhány játék, mely segíthet abban, hogy a beszéd indítását már otthon elkezdhessük:
- hangot adó játékkal felismerés, felé fordulás, hangutánzás
- testrészek körberajzolása, megnevezése
- a napi rutin segítségével szerepjátékok (pl.: etetés, fürdés, vásárlás stb.)
- pakolós, rendrakós játékok ( különböző szempont szerinti csoportosítások)
- taktilis ingerek fejlesztése ( különböző anyagok tapintása, felismerése, ha nem látja, csak megérinti)
- pantomim játékok (utánozza, amit mi csinálunk, adhatunk hangot is hozzá)
Végezetül néhány könyv címe, mely a szülők segítségére lehet:
- Németh Erzsébet- S. Pintye Mária: Mozdul a szó
- Betűző
- Játékház
- Hogyan mondjam? (sorozat)
- Én is tudok beszélni (sorozat)
- Jenei Gábor: A hangok birodalma
- Montágh Imre: Gyakori beszédhibák a gyermekkorban
Hanák-Üveges Anikó