Trendek és lehetőségek a CP jelenlegi (re)habilitációjában
Komplexitás és együttműködés
Magyarországon a gyermekek fejlesztésére (re)habilitációs eljárások széles palettája áll az orvosok és a szülők rendelkezésére, sokkal több, mint a világ nagy részén. Mondhatjuk, hogy rehabilitációs nagyhatalom vagyunk, szakembereinket a legjobbak között ismerik el. Ebből következően felvetődik a kérdés, hogy melyik a legmegfelelőbb és a leghatékonyabb adott esetben, esetleg érdemes-e kombinálni több különböző módszert a maximális fejlődés eléréséhez.
A FejlesztőHázban mintegy olvasztótégelyben egyesül a különböző területekről érkező szakemberek tudása (konduktor, gyógypedagógus, gyógytornász, Pfaffenrot-féle SzRT, Dévény, TSMT, Ayres, szakgyógytornász), így biztosítva a komplexitást az optimális fejlesztés érdekében. Sokéves munkánk tapasztalata bizonyítja, hogy a (re)habilitációban a módszerek kombinálása bizonyult a leghatékonyabbnak, a manuális terápia majd az azt követő aktív mozgás együttesen érik el a legnagyobb fejlődést. A felfedezés nem új keletű, az előkészítő passzív (pl. zsályafürdő) és az alkalmazó aktív módszerek együttes használatának fontosságát már az ötvenes években Dr. Pető András a Pető-módszer kidolgozása során is felismerte és beépítette konduktív pedagógiai rendszerébe.
Külföldön sikeresen alkalmazott manuális technikák, módszerek, ill. műtéti eljárások is eljutottak hozzánk, bővítve a magas szintű (re)habilitációs lehetőségek körét. Ilyen manuális kezelés a Pfaffenrot doktor által kidolgozott szinergetikus reflexterápia (továbbiakban SzRT), mely 2005-ben jelent meg Magyarországon, a korábban évekig külföldön dolgozó, majd a FejlesztőHázat megalapító szakemberek munkájában.
Kiemelkedő jelentőségű, hogy az SzRT különböző technikákkal és fájdalommentesen kezeli a hipotón és a spasztikus izomtónust, manuális fogásai lehetőséget adnak a terapeutának a türelmes, empatikus, mégis hatékony munkára, melynek fontos részét képezi, a pácienssel való kommunikáció.
Napjainkban egyre elterjedtebbé válik az Ulzibat professzor által kidolgozott műtéti eljárás központi idegrendszeri sérültek számára („Nazarov”-műtét, „Nazarkin”-műtét), mely az izomzat fascia (izompólya) rétegén végzett beavatkozással lazítja el a spasztikus izmokat. A műtét látványos eredményeit azonban további manuális és aktív terápiával szükséges kiegészíteni, így téve hatékonnyá és tartóssá a beavatkozást. Az SzRT segítségével az izomzat ellazítása és nyújtása fontos és meghatározó eleme a műtét utáni rehabilitációnak. Mindemellett lényeges, hogy az SzRT olyan területeket is elér, melyre a műtét nem alkalmas, például a belső szervek alatt található iliopsoas izmokat, melyek a csípő hajlításáért felelősek, így a járáshoz elengedhetetlen a megfelelő működésük. Kiegészítésként, használhatjuk aktív és passzív helyzetben a légsínt, rögzítve a manuális kezelés által elért fiziológiás helyzetet, akár az aktív mozgásfejlesztés idejére is, így a műtét által felszabadult izomzat használatával a gyermek helyes mozgásmintákat képes megtanulni.
A FejlesztőHázban a műtét utáni rehabilitáció dupla óra keretében valósul meg, a Pfaffenrot-féle SzRT és az aktív mozgás (konduktív és gyógytorna) együttesen fejti ki hatását.
Szintén népszerű műtéti eljárás és már itthon is elérhető a szelektív dorzális rizotómia (SDR), mely a cauda equina (gerincvelőből kilépő idegek „lófarok” szerű kötegei) meghatározott idegeinek átvágásával éri el a lazulást a spasztikus izomzatban. A műtét után szintén komplex rehabilitációs folyamat szükséges, mely az addigi károsodásokat állítja helyre és megelőzi az izomzat újabb kóros beidegződését. A FejlesztőHáz által kidolgozott komplex fejlesztés, a manuálterápia (SzRT), majd ezt követően az izomerő fejlesztése gyógytornával és a funkciók kialakítása (állás, járás) konduktív pedagógiai módszerekkel bizonyult a legjobb rehabilitációs folyamatnak.
Több éve dolgozunk olyan magyar gyermekekkel, akik átestek a műtéten és azt tapasztaljuk, hogy az idegrendszer plaszticitása (önmagát helyreállító képesség) következtében a feszülés visszatérhet megfelelő komplex fejlesztés nélkül, attól függetlenül, hogy az SDR kiegészült ortopéd műtéttel vagy sem, ezért rendkívül fontos a megfelelő rehabilitációs fejlesztés számukra.
Szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a kezünkben van a lehetőség, mellyel hozzásegíthetjük a gyermeket egy teljesebb élethez. Természetesen a döntés a szülőké, azonban az orvosok és fejlesztő szakemberek felelőssége hatalmas. A különböző területek széthúzása, egymással szembeni rivalizálása kártékony, nem csak az egyén szintjén, de szakmai hátrányt is okoz, hátráltatja a fejlődést, ezért fontos a folyamatos kapcsolattartás és proaktív együttműködés a gyermeket ellátó nevelési-oktatási, egészségügyi intézmények szakemberei között.
A fent leírt komplex interdiszciplináris fejlesztés sikereit a gyermekek, szülők, velük dolgozó szakemberek és mérések is alátámasztják, elismerik.